Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek mint a többi vezető, akkor nagyon sok frusztrációt tudnak okozni. Őket összefoglalóan “határfelületi vezetőknek” neveztük el, mert ők azok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozókkal. Sokféleképpen hívják még őket, műszakvezetőknek, sorvezetőknek, de a lényeg mindig ugyanaz: ők a vezetőség első rétege, amellyel a dolgozók érintkeznek, ebből adódóan egészen más problémáik vannak, mint az őket vezetőknek. Mit tehet a HR és a vezetőség, hogy ha igazán profi és elkötelezett határfelületi vezetőket szeretne? Erről szól cikksorozatunk harmadik része.
I. rész: Kik azok a határfelületi vezetők? Mik azok az okok, amelyek egyedivé teszik helyzetüket?
Bármilyen különösen hangzik, az előző cikkben felvetett probléma megoldása alapvetően rendkívül egyszerű. Ugyanakkor kétségtelenül nehéz megvalósítani a mindennapokban.
Egyszerűen az a feladat, hogy a határfelületi vezetők fejében rendet tegyünk és kimondjuk, hogy ők nem „híd” – ők a vezetői csapat része! Ehhez egyrészt az ő fejükben kell átállítani a kapcsolót, másrészt – és ez a nehezebb – ennek megfelelően is kell bánni velük, mégpedig folyamatosan.
Mindez jelentős erőfeszítést kíván az ő részükről, amit képzésekkel lehet és szükséges támogatni. Egy frissen kinevezettnek ténylegesen meg kell érkeznie a vezetői szerepbe, meg kell értenie, hogy miről szól ez a feladat. Tudatosítania kell, hogy már nem tudja a korábbi viszonyt fenntartani a dolgozókkal, és többé már ők sem nézhetnek rá „egyszerű kollégaként”. A képzésekkel eszközöket kell adni nekik az új munkakörükben, mert a folyamatos kudarcok kedvüket szeghetik, frusztrálttá tehetik őket.
És ott van a másik feladat, amit nem nekik, hanem felsőbb vezetőknek kell elvégezniük.
Ha a vezetői réteg nem tekinti őket vezetőknek és nem is bánik úgy velük, akkor megrekednek a két világ között.
Ebben az esetben nem is fognak vezetőként viselkedni, ami mintegy visszaigazolja, hogy „megbízhatatlanok”, ezért aztán még kevésbé fognak vezetőként bánni velük. A kör tehát bezárul, és minden marad a régiben. „Én nem vagyok vezető, én egy jól fizetett árufeltöltő vagyok, akit mindenért elővesznek” – mondta egyszer nekem egy boltvezető keserűen. És megismerve a munkáját, a végén magamban igazat adtam neki.
Ugyanakkor ez a kör megtörhető, és pozitív spirál is elindítható – erre is láttam nagyon sok jó példát. Két kulcsterület van, amire érdemes odafigyelni.
Az egyik: nagyon komolyan kell őket minden döntés hátteréről tájékoztatni, mégpedig a legfelsőbb szintről. Sajnos nem lehet bízni abban, hogy az információ a hierarchián végigfut, nagyon sokszor sérül, vagy akár el is tűnik. Ha a felső vezetés bizonyos időközönként közvetlenül és személyesen kommunikál a határfelületi vezetőkkel, az nem csak hogy tisztázza a félreértéseket, de rendkívüli módon megerősíti a szerepfelfogásukat is. Azt üzeni: ti velünk vagytok, mi vezetőként kollégák vagyunk, mi egy csapat vagyunk.
A másik kulcsterület a döntési jogkör és felelősség összehangolása. Sok helyen találkozom azzal, hogy a kettő nincs szinkronban. A döntési jogkör szinte semmire sem terjed ki, a felelősségi kör viszont annál nagyobb. A vezetői szerep megerősítésében kulcskérdés a felelősség; a felelősségvállalás a vezetői munka szerves része. De ha a felelősséghez nem jár hozzá mért döntési jogkör, akkor a vezető nem tudja betölteni a szerepét, és nem is fogja magát vezetőnek érezni. Ennek kialakítása, a felelősség és a döntési kompetencia szinkronba hozása folyamatos iterációt igényel a vezetés teljes vertikumában. Ennek legjobb módja, ha a vezetői csapat a termelési egység teljes mélységében, dedikált időpontban, rendszeresen összeül esetmegbeszélések keretében. Azaz a termelésiegység-vezetők, a műszakvezetők, a sorvezetők együtt vesznek ezeken részt. Ilyenkor részletesen meg tudják beszélni az elmúlt időszak problémáit, és ki tudják dolgozni, hogy miként kerüljék el ezeket a jövőben. Fontos, hogy ezeken az eseményeken csapatként legyenek jelen, azaz a hierarchiát háttérbe szorítják. Azon kívül, hogy ez egy hatékony problémamegoldó eszköz, a legfőbb haszna, hogy a határfelületi vezetőkben egyértelművé válik, hogy ők melyik csapatban is fociznak valójában…
I. rész: Kik azok a határfelületi vezetők? Mik azok az okok, amelyek egyedivé teszik helyzetüket?